DOCTORAT D'ETAT EN MEDECINE
t
MEDECINE
~
VETERINAIRE
1
VETERINAIRE
r
f
1
1
1
1
i
1
1fi
i
!
!,
1
1
1
!~
J
1
1
t-
!
15,
K
-
il
15,
·01
1
UNIVERSITE DES SCIENCES VETERINAIRES
CHAIRE D'ANATOMIE PATHOLOGIQUE
TITULAIRE DE CHAIRE:
Prof.
Dr KARDEVAN Andor.
DIRECTF(]R DE TIIESE:
Dr VETf:SI Ferenc, maître de conférences.
THESE D1ETAT DE DOCTORAT VETERINAIRE.
CONTRIBUTION
A
LA
PATHOLOGIE
DE
LA PASTEURELLOSE
DU
LAPIN.
(RESUME)
KPODEKON Marc,
Etudiant en 5ème Année.
BUDAPEST,
1979
1
.En Hongrie,
l'élevage du lapin a
connu un développement
dynamique
ces
dernières
années.
Ce
développement
semble
être
jusqu' à
présent
en
harmon i e
avec
l'exporta t ion
qu i
prend
de
l'ampleur
au
fil
des
années,
ce
qui
appelle
à
une
production
cunicole
toujours
plus
accrue.
En
ce
qui
concerne
les
Pays
en
Développement - dont le notre la République Populaire du Bénin -
la
cunicul ture
est
embryonnaire.
Pourtant 1
d'après
notre
expérience
hongro i se,
l ' élevage
du
l ap in,
peu coû teux,
cons t i tue
une
source
immédiate de protéines d'origine animale.
La cuniculture
industrielle est
l'une des méthodes
modernes
de
production
de
viande
de
lapin.
Ces
grandes
exploitations poursuivent un double but:
production quantitative
de carcasse et diffusion de reproducteurs dans les petites élevages
fermiers.
Ce
dernier
rôle
a
pour
conséquence
la
contamination
desdites fermes
par
les
maladies
infectieuses
sévissant
dans
les
élevages industriels.
Ce phénomène est d'autant plus à craindre si
l'on
sait
que
d'après
les
dernières
estimations
plus
de
94%
du
chepte l
cun ico l e
hongro i s
se
ret rouve
dans
l es
pet i ts
élevages
fermiers.
Au niveau des élevages
industriels beaucoup de pertes
sont
dues
à
une
mauvaise
technologie
et
aux
erreurs
dans
l'alimentation. Au delà de ces causes,
il faut souligner les pertes
provoquées
par
l es
mal ad i es
i nf ect i euses
af fectant
surtout
les
appareils
digestif
et
respiratoire,
dont
la
pasteurellose.
Les
dernières
enquêtes
montrent
que
dans
ces
atel iers
40
50%
des
pertes
de
reproducteurs
et
4
5%
des
pertes
de
lapereaux
à
2
l'engraiss.ement
sont
dues
aux
différentes
manifestations
de
la
pasteurellose. C'est l'une des raisons qui nous ont amené à choisir
ce
thème.
La
seconde
est
que
malgré
l'intérêt
que
beaucoup
de
chercheurs portent à
l'étude de
la pasteurellose sa pathogénie ne
semble pas établie d'une manière définitive.
Dans la littérature l'on souligne la grande prévalence de
la pasteurellose aussi bien au niveau des élevages industriels que
fermiers.
Certains travaux mentionnant également que cette maladie
est
une
cause
importante
de
mortal i té.
CLesbouyr ies,
1963
Szemerédi,
1966;
Benedek,
1971;
Loliger et coll,
1972;
Matthes
et Loliger,
1976).
Cette mortalité
est
provoquée
essentiellement
par
la
rhinite
et
la
pleuropneumonie.
Mais
au
cours
de
ces
dernières années
l'on observe de
plus en plus.
dans
les
élevages
fortement
souillés
par
Pasteurella
multocida,
qu'un
nombre
important d'animaux présentent des symptômes de troubles nerveux.
Nous
avons
autopsié
41
lapins
simultanément
atteints de
rhinite
séropurulente
et de
pleuropneumonie dues à
P.
multocida.
De
cet
effectif, 15 animaux ont été examinés vivants avant l'autopsie.
Les
différents organes et tissus
incriminés à
savoir muqueuse nasale.
poumon. différentes parties du cerveau. oreille moyenne. différents
nerfs
du
cerveau,
foie
etc..
ont
été
fixés
dans
une
solution
d'aldéhyde formique à
10%.
Les
inclusions ont été effectuées dans
la paraffine et
les coupes ont été colorées à
l'hémalun -
éosine.
Certaines colorations spécifiques telles Van Gieson et Brown-Brenn
ont complété la première.
3
Les examens morphologiques ont montré que
:
1·)
Dans
environ
72%
des
cas
de
rhinites
dues
à
Pasteurella
multocida l'on remarque une otite purulente moyenne oui et interne,
2·)
60% des nerfs trijumeaux étudiés présentent une
inflammation
purulente ce
qui
laisse penser qu'en
cas de
pasteurellose
il
y
a
circulation
périneurales
des
pasteurelles.
dans
les
espaces
lymphatiques périneuraux.
3·)
Les
trois
branches
du
nerf
trijumeaux
sont
des
vecteurR
potentiels des pasteurelles à partir des régions de la tête vers le
cerveau.
4·)
Dans 37.5% des cas de pasteurellose étudiés.
il a été observé
une encéphalite,
en concomitance avec d'autres
lésions telles que
la
rhinite,
l'otite.
la
névrite.
Les
différentes
formes
d'encéphalites observées sont
-
la leptoméningite séreuse aiguë,
-
la
leptoméningite purulente aiguë.
-
la
leptoménjngite
séreuse
associée
à
une
encéphalite
focale purulente,
-
l'abcédation.
5·)
Dans
9
cas
sur
les
41,
la
pasteurellose
a
été
associée
à
l 'encépha li toozonose
au
stade
de
latence,
ce
qui
prouve
que
les
deux
affections
peuvent
coexister
chez
un
même
sujet.
L'encephalitozoonose
est
une
affection
due
à
Encephalitozoon
cuniculi et qui provoque une encéphalite granulomateuse.
6·)
Il
n'a été observé aucun cas de panencéphalite.
AllatorvostudomanYi Egyetem Korbonctani Tanszéke
Tanszékvezet6:
drQKardevan Andor egyetemi tanar
Témavezet6: droVetési Ferenc egyetemi docens
Adatok a hazinyUl oasteurellosisanak patho1ogiajahoz
Irta: Kpodékon Marc
a11atorvostan-ha11gat6
IV
01
0
évf
TudJminyos diakkori do1gozat
Budapest, 19790
L
&&2&
hi&.
r
Adatok a hazinyul pasteurellosisanak pathologiajahoz
Irta: Kpodékon Marc
V.évfoallatorvostan-hallgat6
Magyarorszagon a hazinyultenyésztés az ut6bbi években
dinamikusan fej16dü allattenyésztési agazat lett o A fej16-
dés az export-értékesités b6vülésével eddig lényegében lé-
pést tartott. A küzeljüv5ben az értékesitésnek tovabbi le-
het6ségei lesznek, igy gazdasagi okoknil fogva indokolt a
hazai nyultenyésztés tovabbi fejlesztése.
Ami a Fold fej16dé orszagait - koztük hazamat. a Be-
nini Népi Koztarsasagot - illeti. a nyultenyésztés még in-
1
1
kabb csak nyultartasnak nevezhet6, pedig - amint azt magyar-
orszagi tapasztalataim i8 meger6sitik - a hazinyul aranylag
olcs6bb. nagy tomegben is hamar e16allithat6 fehérjeforras
lehetne hazamban is.
A modern hizinyultenyészté8 egyik m6dszere Magyarorsza-
gon a nagyüzemek létrehozasa o A nagyUzemeknek jelenleg lénye-
gében kett6s feladatuk van: 10 nagy mennyiségü "végtermék"
/broyler-nyul/ e15allita3a; 20 a magangazdasagoknak tenyész-
nJ~llsl va16 ellitasa. vagyis a rendszer-gazda szerepének
A nagyüzemeknek ez ut6bbi szerepével együttjar azonban
az is, hogy az ott honos fert6z5 betegségek az allatok for-
galmazasa rév8n kikerülnek a kisüzemekbe i80 Ezt annal is
inkabb hangsulyozni kell. mert a legujabb statisztikai fel-
- 2 -
mérés szerint Magyarorszagon a nyulak 94 %-a magantenyész-
tek tulajdonaban vano
A nagyUzemekben a techno16giai hibak, a takarmanyoza-
si artalmak kovetkeztében sok nyul pusztul elo Ma ezeken
a hibakon kivül szamolni kell még a külonféle fert6zô be-
tegségek kartételével iso Ma még a külonféle /fertozo és
nem fertôzo/ okok miatt
a szop6s koru és a novendék alla-
toknak 25-40 r~a pusztul el, a tenyésznyulaknak pedig el-
hullas, illctve selejtez9s miatt mintegy 60 i~a cseré16dik
ki éventeo Az elhullas, illctve a selejtez~s f5ként a kU-
lonféle eredetü enteralis betegségekre, tovabba a pasteu-
rellosisra vezethet6 visszao Legut6bbi hazai felmérés sze-
rint nagyUzemeinkben a tenyésztésb61 kiesô felnott
nyulak-
nak 40-50 1~a, mig az el~usztult novendékeknek 4-5 %-a a
pasteurellosis kUlonféle formai miatt esik ki. Részben ez
a tény, részben pedig az, hogy e betegség pathologiaja a
sok irodalmi adat /kozt~k magyarorszagi vizsgalatok: Szeme-
rédi, 1966; Benedek, 1971/ ellenére még ma sell tisztaz6dott,
kel15kippen érthet5v9 teszi, hogy a vilagon mindenhol, ahol
nyultenyésztés folyik, foglalkoznak e nagy kart okoz6 beteg-
séggelo
A
V l Z S G A 1 A T 0 K
L J A
A h:izinyulakban a P2steurella roul tocida baktériuHl tobb-
féle korformit h0Z létre:
1. Az orr-melléküregben hurutos-gennyes gyulladast
r-
àJL .LLk
- 3 -
20 Bronchopneumoniat és pleuritist /l.kép/,
3. Sav6s-gennyes kozép- és bels6fülgyulladast /2.kép/,
40 Sav6s-gennyes kotahartyagyulladast és retrobulbaris j
phlegmonét v. talyogot /3. és 4. kép~
50 Nemi utakban /here; hUvely és méh/ gennyes gyulladast,
6. Osteè-myelitist /plo a mandibulaban/,
7. Agyve15-talyogot /170kép/; mas szervekben talyogokat,
8. A bar alatti kot5szovetben multiplex talyogot,
9. Heyeny vérfert5zésto
A betegség ren~szerint orrgyulladassal kezd5dik, majd
innen terjed a folyamat vagy intracanalicularisan tovabb /a
légcs5 Uregén it a tUd5be, a ductus nasolacrimalison keresz-
tül a kot5hartyara és a szemgodri területre, az Eustach-kür-
ton keresztül a kozépfUlre/. Mas egyéb szervek pedig a vér-
aram ut jan fert5z5dhetnek /10 l.szoabrat/. Him allatok nemi
szerveir51 parzaskor érintkezés r6vén ugyancsak raterjedhet
a folyamat a n5i nemi utakra /hUvelyre és méhre/ is /W~is
broth és mtsai, 1974/.
l.abra A kUlonféle szervek fert5z5désének lehet5sége a Pas-
teurella multocidival
,-TUda
_Here
'fÎ'.Téh
- 1
a
,t esont
- 1
a
,tlbA.gyve16
Ides mentén?
0 R R Ü REG
V2rara~~B5r alatti
1
Agyfe16
~ntraC~~!licUlaris~j~n kotoîszovet
Ka zé p fü l L.~-----;'K~b:-;·t-:ô:-:-h~a
L.~-----;'K~b:-;·
~dô
Bor sérU lés
~'. s
-res
- 4 -
Hazai és külfoldi vizsgalatok egyar~nt bizonyitjak,
hogy hazinyulakban /laborat6riumi allatokban, kistenyésztôi
és nagyUze~i allomanyokban egyarant/ gyakori a Pasteurella
multocida okozta megbetegedés és elhullas /Benedek,1971;
Szemerédi,1966; Loliger és mtsai 1972; Matthes és Loliger
1976; Lesbouyries,1963/. Az elhullasok zome ugyan rhinitis
és tUdô-mellhartyagyulladas miatt kovetkezik be, azonban
külfoldon és Magyarorazagon is egyre gyakrabban figyelik
meg, hogy a pasteurellakkal erôsen fertôzott allomanyokban
az idegrendszeri tüneteket mutat6 allatok szima egyre sza-
porodiko
A tudomanyos diikkori munkam soran az volt a feladatom,
hogy olyan kistenyésztôi és nagyüzemi allomanyban, ahol a
pasteurellosis elôfordul, vizsgaljam meg, hogy a mozgasza-
varokban /torticollisban, k~lonféle kényszermozgasban/ je-
lentkezô klinikai tiineteket mutat6 allatok agyvelejében van-
nak-e a mozgaszavart okoz6 elvaltozasok, vagy a mozgaszava-
rok csupan a kozépsâ- 28 a belsô fül pusztulasanak /pasteu-
rellak okozta idült gennyes kozéps6- és belsôfülgyulladas-
nak, vagyis a novestibularis b:-inta12~nak/ az eredményei. 1-
rodalmi adatokbal ugyanis mar régata ismert, hogy hizinyulak
pasteurellosis3. esetén gennyes kozépsâ- és bels6fi
bels6f ilgyulladas
/otitis media et interna purulenta/ is kialakulhat, arnely
s~lyos mozgiszavarhoz, enyhébb esetben ferde fejtairtishoz
vezethet /Fox és mtsai 1971; Pllli~t,1974; Flatt és mtsai 1977/0
Vizsgalt.am egyuttal tovabba még azt is, hogy
- az orrüregbôl az agyvelôbe terjedhet-e a gyulladasos
1
r!
- 5 -
folyamat az agyidegek /a n.trigeminus/ mentén;
- az agyvelôben miIyen jeIIegü eIvJItozasok aIakuInak ki;
- a pasteureIIosis esetén kialaku16
kialakulo agyveIobeli elval-
tozashoz tarsulhat-e mas ok hatasara kialaku16
kialakulo agy-
velogyulladas /pl. fellobbanhat-e az Encephalitozoon
/Nosema/ cuniculi véglénnyel latensen fert5zott al1a-
tokban a granu10mas encephalitis/.
,
S A J A T
V l Z S GAL A T 0 K
Vizsgala ti an~rag és m6dszer
modszer
Az Allatorvostudominyi Egyeteo K6rbonctani
Korbonctani Tilllszékén
41 pasteurellosisban beteg hazinyul hu1lajat vizsga1tuk meg.
A negyvenegy a1lat kozül 28 novendék, 13 pedig feInôtt koru
volt. Az al1atok küzü1 26 huI1aként érkezett vizsga1atra, 15
a11at pedig é1vG, ~eteg aI1apotban kerüIt a tanszékre, ahol
azokat egy-két napi megfigyelés utin kiirtott~k. Az allatok
kozül tizenh:irom ffi3.EÇintenyészetb51, buszonnyolc pedig nagy-
üzemi allom::lnybol sz,jrmazott Q
Az
A
é16, beteg illatokEt klinik~ila5 megvizsgciltuk, majd
extermin41tuk. A hiJllikat felhonca!tuk: a szokSsos boncolasi
eljarason KivUl mir_ci a 41 huIla 2.C:/ve1cjét megvizsgaltuk és
Il
'll~t
a
d
'll~t
nt"
880
80
nt" en
~
a6 agY"
1 ' "
• •
JCL01
'ko"z'u'l
lQe~eK
a notvTÇJ'<'.·.''''ll"nust
_~~'U
notvTÇJ'<'.·.''''ll"nust
i8 kipreparultuko ~z illatok mindk8t oldali dobüregét és
belso fülét megnyi tottuko 1.z [~gyve16, 2. jobb és a bal dob-
lireg, a tüdo, 3 lép ~8 a m6j baktcrio16giai vizsga1atat min-
den a1Iatban elvégeztUko A hullak szcrveib61 /az orr-nyalka-
\\b
4
F
4
- 6 -
hartyab61, a tüdôb61, az agyvelô külünféle területeibôl, a
kozépfülbôl, agyvelôi idegbol, a majb61 stb./ szovettani
vizsgalatra 10 %-06 formaldehid-oldatba tettünk el anyagoto
A rogzitett szervrészleteket paraffinba agyaztuko A met-
szeteket altalaban hemalaun-eozinnal festettük meg. A colla-
gen-rostok kimutatasara alkalmaztuk a van Gieson-féle festést,
mig a grsnulomas encephalitis k6rokoz6janak kimutatasara a
Brown-Brenn-féle festést o
A vizs~alatok eredménye
A 41 nyulhulla mindegyikében pasteurellak okozta heveny-
-félheveny hurutos-gennyes rhinitis rnutatkozott, amelyhez
rendszerint heveny fibrines mel1h~rtya- és tüdôgyulladas is
csatlakozotto A negyvenegy allat küzl1 kilencben egYidejüleg
Encephalitozoon /Nosema/ clmiculi okozta granulomas encepha-
litis kifejezett morphologiai jelei is megfigyelhetôk voltak
/lol.szotablazatot/.
l.sz.tablazü.t
Granu10ffias encephalitissel /groenc./ tarsult pasteure110sis
/9/41 eset/
Morphologisi 1elet
Nê5ven:3.ék
Kifejlo ExtermoHulla Kisü.Ne.gyiJc
Rhinitis + groenc.
1
1
2
2
Rhinitis + otitis
purulenta + gr.enco
5
2
4
3
3
4
6
/ 3
~9
i
i
~. '" g,g x%.A·,·H:ZL-'~'JA-;~'"'l'>':·~'"""~~ù.é_;_
b d
· ... --
2
2oczo tablazat
l
oOZ 0
tablélza t
fi
f
Tisztan
Tiszta.n pasteurell~k
pa8teurell~k okozta elvaltozasokban megbetegedett
mcgbetegedett 32 nyul vizsgalati eredménye
~
Morphologiai
Morphologiui lelct
Novendék
Kifejlett
Exterminatio
Exterrninatio
Hulla
Kisüzem
Nagyüzem
n
- -
~i
Rhinitis
3
4
1/11
6/21
1
6
7
~
r~
Rhinitis+otitis
7
3
2/11
8/21
3
7
10
~:I<~
10
i'
Rhinitis+otitis+
7
0
o
5/11
2/21
4
3
7
+ill8ningitis
+illeningitis et
i:,
et
l':"~
encephalitis
Rhinitis+otitis+
+perineuritis /noVo/
3
3/21/5/+
3
3
r
3
-J
Rhinitis+otitis+
1
2
3/11/5/+
2
1
3
1
Rhinitis+otitis+
1
2
3/11/5/+
-
2
1
3
+perinet~itis
+perinel~itis /noV./+
t
/noV./+
[
+meningitis et ence-
~~;
ence-
phalitis
~
.'~
Rhinitis+encephalitiG
Rhinitis+encephalitic
1
1
2/21
2
2
t
~~
Osszesen:
22
la
10
11
I l
21
la
22
32
" ' -/ /
~
'"",
'",,--
/
' " ,
, / /
/
tt'
" 32
32
32'
+ a 11
illetve 21
illGtb61 5 allat idege kerUlt szovettani vizsgalatra
~;
~,":'~
i~{
-
8 -
A kilenc granulomas encephalitis jeleit mutat6 allat
kozül hétnek /77,7 %/ volt egyuttal pasteurellak okozta geny-
nyes kozépfülgyulladasa is. A kilenc allat kozül egy nyulb~
megvizsgalt agyidegben /a notrigeminusban/ koros elvSltozas
nem mutatkozott.
A tovabbi 32 nyulban granulomas encephalitisre uta16 el-
valtozast nem talaltunko A 32 nyul kjzül 11 allat é16 volt,
igy m6dunkban volt klinikailag megvizsgalnio A 11 all~t kozül
tiz mu~atott mozgaszavarokat /ferde fejtartast, a vestibula-
ris ideg bintalmara uta16 tUnetet: 5oszokép; az allat hossz-
tengelye korüli gyors gordülést; kényszermozgasokat: f6ként
forgast; nystagmust stb o /. Egy all~tban léguti megbetegedés-
re utalo klinikai tünetek /savos orrfolyas, nehezitett lég-
zés/ voltak észlelhetOko
A vizsgalati eredményt tablazatban, oSŒe~foglalva is
megadjuk /1. a 20sz o tablazatot/o
A tablazat adataibal kitünik, hogy rhinitis minden allat-
ban e15fordult. ~initishez megleheté3en gyaY~an, a vizsgalt
eseteink 71,8 %-éib3.ll tJ:rsult otitis media iso A morphologiai
vizsgal~tok szerin~ ilyenkor a kjz~ps~ fül nyilkahéirtyaja he-
veny gyulladas 83etén kipirult 23 higan folyo sargasfehér szi-
nü savos-gennyes exsuiatW:lOt t2.
t2 .::'talmazott
.
/20S2 okép/ 0 Idül t
folY:~'!latok esetén Cl dob~lreg nyilkahartyaja rncgvastagodott és
feszUlésig ki tol tütt vol t sargasf8rlér, nyersté8ztaszeruen 03Z-
3zeall6 gennyel. Sz::5vettani viz3gill:'J.ttal heveny esetben a dob-
üreg hirnjaban vacuolas degeneratio 38 levcila3, a harnrétegben
és a propriaban heterophil granulocytakb61~ lymphocytakbol és
1
-
- 9 -
plasma-sejtekb61 âlla infiltratio volt megfigyelhet60 A dob-
üregben heveny gennyes exsudatum foglalt helyet /60szokép/o
Idült esetekben a dobüreg nyâlkahârtyâja nagy részben elpusz-
tult és a falât collagen-rostokban gazdag és heterophil gra-
nulocytakkal is beszürt granulâla szovet alkotta /70szokép/o
Mind heveny, de kUlonosen idUlt esetben kifejezett volt a
nyalkahartya hâmrétegének a metaplasiâja /8.és 908Zo kép/o A
harminckét tisztin pasteurellosisban megbetegedett nyul kozül
tiznek a n"tirgeminusât /n"V.-t/is megvizsgâltu.k.. A tiz allat
kozül hatban mutatkozott a perineuralis kot6szovetben diffuz?
vagy gocos formaban, f61eg heterophil granulocytakbal alla
beszür6dés" Az orr nYâlkahartyâjaban fellelhet6 ideg-atmet-
szet kornyékén a nyirokerek /nYirokrések/ feltün6en tagak/to-
vabba levaIt sinus-endothel- és nyiroksejtekkel kitoltottek
voltak /loosz"kép/o A notrigeminus perineuralis kot6szovete
és nyirokrése f6ként ennek a periferias részén /egy esetben
azonban egészen az idegducig is/ heterophil granulocytâkkal
beszUr6dott volt /110 2S 120szo kép/o Ebben az egy esetben a
notrigeminus eredésénél gacos foftnaban encephaliti8 is megfi-
gyelhet6 vol t .•
A harminckét tisztin p~3teurellosisban megbetegedett ny~l
kozül 12 illatnak az Ggyvelejében talâltunk elvaltozast /37,5%/
- kett5ben hcveny savas leptomeningitist /13~és 140szokép/
- négyben gocos for~âb~~ jelcntkez6 heveny gennyes lepto-
meningitist /150sz.kép/
1)
négyben savas leptheningitist és korUlirt terLileten
agyve16gyulladast /16osz.kép/
i
i
l__~..'~''''''",,""~L"''
~ ...----
-
- 10 -
egyben micro- tovabbi egyben pedig macroabscessust
/170és 18osz.kép/.
A bakterio16giai vizsgalat soran a vizsgalatra került
allatok orrüregéb51 és az elvaltozast mutat6 területekr61
pasteurellakat tenyésztettünk ki.
A VIZSGALATOK ERED1~NYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
A vizsgélataink szsrint pasteurellak okozta rhinitishez
és rendsZ8rint az ezzel egyidejUleg fellépô tüdôgyulladashoz
mind kistenyészt6i, mind pedig nagyüzemi allominyokban gyak-
ran /7l,8%-ban/ csatlakozik heveny, vagy idlilt gennyes, rend-
szerint a dobüregi nyalkahartya hamjanak metaplasiajaval jar6
kozéps6 /esetleg egyidejüleg belsô-/ fülgyulladaso A klinika-
ilag mozgaszavarokat mutat6 allatokban ez az elôfordulasi %
még nagyobb /99,9%/0 Masok vag6hidon levagott 8-10 hetes nyu-
lakban mar meglehet6sen nagy /4 %-ban/, a kifejlett nyulakban
pedig 32 %-ban észleltek pasteurellak okozta egy-, vagy gyak-
rabban kétoldali kozépfülgyulladast /FlQtt és mtsai 1977/0
VizsGalataik szerint egyes esetekben a dobüreg hamjanak me-
taplasiaja ugyancsak megfigyelLot5 volto Egy kuta~)csopQrt
/Snyder és ~t3ai 1973/ pasteurellikkal er6sen fert5zott /rhi-
nitisben boteG allate6yedekb61 al16/ allomany 31 egyedének
dobüregét Qjtéti utan megnyitv~
azt talalta, hogy azok ko~ül
kilenc 31l~tban k~tolèali, ecyben egyoldali gennyes kozépfül-
gyulladas mutatkozott anélkül, hogy azok idegrendszeri tüne-
teket mutattak v8lna /szubklinikai otitis media/.
l_BI[I!!!Il,II!I,I~".!I!I""-----
"""-_'''iiiEllï-.iiïSIii"iiiiiiiSliiii-.
"""-_'''iiiEllï-.iiïSIii"
-
I l -
Vizsgalatainkb61 ezen tulmen6en azonban az is kiderül,
hogy otitis media et internaval egyidejüleg meningitis vagy
meningo-encephalitis is gyakran /23 kozépso fülgyulladasos
eset kozül tiz&en = 43,8 %-ban/ kialakul o Ezt a jelenséget
azzal magyarazhatjuk, hogy hazinyulakban a csontos labirin-
tus perilymphaja kozlekeàik az agyve16 subaracp~oidealis ü-
regeivel /13.sz10~,1922/, tovabbéi, hogy a bels6fül / elsosorban
~
az endo- és a perilymphas ürok/ nyirokerei és az iàeghüvelyek
mentéa talilhato nJirck~alyak kapcsolodnak a kozponti nyirok -
rendszerrel. 19y feltehet5, hogya fülbeli folY3.Lllatok konnyen
raterjeinek az agyhartyéikra es az agyve15re iso
A bels5 fUlb51 a ferilympha kozvetitette agyve16fert6-
zés lehet6sége mellett azonban vizsséilataink szerint az is
feltételezhet5, hogy az orrUregb61 a Voagyve16idegpar mentén.
perineuralisan /perineuritis kapcsan és a perineuralis nyirok-
rések révén/ jutnak el a pasteurelléik az agyve16 allomanyéibao
Erre lehet6séget ad az, hogy az arr nyalkahéirtyéijaban szétéi-
gaz6do idegek korül kifejezett a nYirokhi16zat /10 a lo.sz.
képet/. 3gy esetünkben pedig a pasteurelléik okozta fülyamatok-
nak az agyve16be /a n.trigeminus eredésének helyére/ va16 tcr-
jedéaét szovettanilag igazolni is :udtuk. Arra a kérdésre,
hogy a n.trigeminusra 2Z agyva15b51 ratrograd uton raterjed-
hct-c a foly~~~t, ~ viz3gal~t3ink nem aitak értékel~et5 fe1-
vilago3it~8to Perineuritis e3et~n azonb~l nerncsak rhinitis,
han.em eg:ru t i;;.11 0 ti tis media i3 minciis m:.;[;figyelhc té vol t
Bp-
0
pen ezért f~nn~~~at a lehet5sége annak, iogy a n.trigeminus
n.trigcminus
nl~mC3ak az orr nyci.lkah:Srtyâj:..1 felol /a n.ophthalmicus
u~j3.n/
-
12 -
hanem a dobhartyat ella.t6 no mandibu1aris egyik aga /a no
tensoris tympani/ fe151, vagyis a dobüreg fe151 is fert5zôd-
hesseno /Ezt azonban csak ujabb vizsga1at dontheti e1/o
A két al1atbilll észlelt agyve15beli tilyog /micro- és
macroabscessus/ kialabl1asa a kozéps5 és a bels5 fülbeli be-
01 vaszt 6 gelUlye s gyulladasra vezethetô vissza 0 Agyve16gyul-
ladasban beteg nyul agyvelejébôl mas orszagban is tenyész-
tettek ki pasteurellat /Khera és mtsai 1971/0
Vizsgalë. taink alap j ~n kllon sz .~re tnénk kieme lni, amirôl
eddig irodalmi adatot ~ég neQ talaltunk, hogy pasteurellak-
ka1 fert5zott a1lomanyban Encephalitozoon
/Nosema/ cuniculi
véglénnyel latensen fertôzott allomanyok egyedeiben esetleg
jarvanyszerüen fellobbanhat a granulomas encephalitis, ami
sulYos idegrendszeri tüneteket okozhato Éppen ezért szeret-
nénk hangsulyozni, hogy pasteurellakkal fert5zott allomanyok-
ban észlelhetô idegrendszeri tüuetekért nemcsak a pasteurel-
lak hatasara kialakulo sav6s-, vagy sav6s-gennyes meningitis,
illetve a g6cos alakban jelentkez6 encephalitis /esetleg agy-
ve15beli tjlyog/, vagy a novestibularis pusztulasa a fele16s,
hanem szamolni kell c granulomas encephalitis e15fordula.sa.-
val i80 Ennek megallapitasa azonban csak szovettani viz3ga-
lattaI /esetleg kisérleti ~llatoltassal/ lehc~3égeso
~,J-----~~------
- 13 -
o s S ZEF 0 G L A LAS
Pasteure11ak okozta savos-gennyes rhinitisben és ehhez tarsu1a
bronchopneumoniaban és p1euritisben beteg 41 hazinyu1at vizs-
ga.1tunk meg morpho1ogiai madszerekke1. Ezek kozü1 15 éi11atot
é15 a11apotban is megvizsga1tunk.
A morpho10giai vizsgéi1atok a kovetkezo eredményre ve~
zetteko
10 A pasteure110sisban beteg és egyidejü1eg az Encepha-
1itozoon /Nosem~/ c~~icu1i-va1 1atensen fert5zott ha.zinyu-
1akban a granu10mas encepha1itis s111yos a1akja a1aku1hat ki
/esetemben 41 éi11at kozü1 9-ben/, vagyis a két betegség e-
gYQtt is e15fordulhat /10 az 1.szotéib1azatot/
2 0 Pasteure11ak okozta rhinitishez az esetek igen nagy
sziza1ékaban /eseternb~71,81~ban/ gennyes kozépsâ- és be1sâ-
fU1gyu11adas tarsu1.
3. A notrigeminusban a vizsga1t
esetek 60 %-aban a1a-
ku1t ki perineuritis, a~e1y fe1veti a pasteure110sis esetén
a karokozaknak a perineura1is terü1etek mentén /p1. perineu-
ralis nyirokrések mentén/ va1a terjedéséto
40 A notrigeminus mindharom ag'3. mentén potentialisan meg-
Va.."l
a 1ehet63,~ge ~:lnnak, h':)gy a pasteure11ak a fej terü1etér:51
az agyve16be jussanako
50 J... pasteure11ik h:J.tu:3ara nagy sZ'lzalékban /esetünkben
37, 5 ;:~ ban/ alakulna.k ki / egyéb szer'vi elvil t:,)Zasok p1.rhi-
nitis, otitis, neuritis mellett/ agyvel6beli elviltoza.sok, a-
melyeknek a fO:Cill.:ii:
1
Il~. ='~'4i!l!J4.'I!'J"'~W~~h~~"~',~""",~~---------IIIIIII~.. I!I!I-------------
_ _='~'4i!l!J4.'I!'J"'~W~~h~~"~',~""",~..~.. ---------IIIIIII~
".""'
....
..III!U.[lL.II!!_
_ _
.. ..".""'
....
III!U.[lL.II!!
_
- 14 -
- hegeny savas lagyagyburok-gyulladas;
- heveny gennyes lagyagyburok-gyulladas;
- savas lagyagyburok-gyulladas és gacos agyvelôgyulladas;
- talyog-képzôdéso
60 Pasteurellak okozta panencephalitist nem észleltUnko
1
- 15 -
l r 0 d a 1 0 m
10 Benedek\\,Go: Adatok a hazinyUl fertôzo orrhurutjahozo
Magy.AooLapja,1911.~062-640
2 0 Flatt,RoFo-Deyoung,DoW.-Hogle,R.Mo: Suppurative otitis
media in the rabbit: prevalence, pathology,
and microbiology
LaboAnimoScio,1977.~o343-341o
30 Fox,RoRo-Norberg,RoFo-Myers,DoDo: The relationship of
Pasteurella multocida to otitis media in the
domestic rabbit /Oryctolagus cuniculus/
Lab.Anim.Scio,1971o~o45-48o
40 Khera,SoS.-Pandurangarao,CoCo-Mall,MoPo: The occurrence
of Pateurella-infection in rabbits with a note
on isolation of Pomultocida from a case of en-
cephalitis
Indian vet
Vet oJourn.,1971048
o
0988-9910
0
50 Laszlo,Fo:
A hazin~jl bels6filének szerkezeteo 111atorvos-
doktori értekezés. Papa, 1922 0
6 0 Lesbouyries,G.: Pathologie du lapin
Libraire Malaine SoAo-paris, 19630
7. L~liger,H.Cho-AlbertiJVo-Matth~3tSo:Beitrag
L~liger,H.Cho-AlbertiJVo-Matth~3tSo:
zur patho-
logischen Anato~ie und Histologie des anstecken-
den Schnupfens der Kaninchen
Dtsc~oTierarztloWschro,1972012o121-1440
8 0 Matthcs,So-1~liger,HoChQ: BeRimpfungsm~glichkeiten der
Pasteurellose der Kaninchen durch Medikation
und Vakzination l-er Congres Interantional Cu-
l
nicole
l
- 16 -
Dijon /France/ 1976. Communication NO 410
9.P1ant,I oWo: Contro11 of Pasteurella multocida infections
in sma11 rabbit colony
Lab.Anim.,1974.~.39-40.
100 Snyder,S.B.-Fox,J.G.-Soave,O.A.: Subc1inika1 otitis media
associated with Pasteurel1a mu1tocida infections
in New Zealand white rabbits
Lab.Anim.Scio,1973023 0 27o-272.
-
110 Szemerédi,Gyo: Adst::k a hazinyul pasteurellosisonak kia-
lakulasihoz és a védekczés modszereihez
120 Weisbroth,SoEo-FlattgrtoEo-Kraus,AoLo: The biology of the
laboratory rabbit
Academie Press, New York-SanFrancisco-London,1974
.Io
~ -.
.
'.
~ -.
.
# .,,
#
"/;,,,,",,." ,"" .... .
lokép.
2 o
2 kép.
Heveny gennyes kozépfUlgyulladciso A dobüregben
még big savos-gennyes tartalom van / ~ /
IIo
•
. .1 .
1
Joképo
Idült gennyes kot5hartyagyulladas
4oképo
Sulyos foku retrobulbaris phlegmone /jobb oldali
szemgoè.orben/
~.,:,t.-
.
IIIo
l
5oképo
Ferde fejtartas, a jobb oldali kozépso és belso-
fül gennyes gyulladasa la n.vestibularis pusztu-
lasal miatt
•
..
•
4
, _ .
~
1
.....t.'
..... ..
t.' · .
\\ • '.
\\ • '
1
•
1
6 o kép.
Heveny dobüreggyulladaso A nyJlkahartya harnsejt-
jeiben degeneratio jeleio A propri~t lymphocytak,
11
plasma-sejtek és heterophil granulocytak szUrik
be o A dobüregben gennyes exsudaturn foglal helyet.
1
Kb. 275 X
1
IVo
7oképo Idü1t dobüreggyu1ladaso Az elpusztult nyalkahar-
tya he1yét szé1es granu1alo szovet a1kotjao A
dobüregben e1faju1t heterophil granulocytak to-
megeo Kb. 110 x
B.képo
Dobüreg kezd6d5 him-metaplasia
Kbo 275 x
v.
99képo Dobürego Sulyos foku him-metaplasiao A tobbréte-
gü laphamban kifejezett a szarutermelôdés. A kép
epitheliomara emlékezteto
Kb. 110 x
lOoképo
Orr nyalkahartya a13tti részo Az ideg-kereszt-
metszet mellett futa tic nyirokerek sejtes ele-
mekkel kitëltotteko
Kbo 110 x
Vlo
.
••
.
'" ... .
...
'" ...
...
"
,
,' ..
~
.
~.
.
,'
•
t
..
•
• ..·L.
..
. '
•
•
....
...
•
....~ .
•
~
,
....
•
..
•
....
lloképo Notrigeminus korUl heterophil granulocytas in-
filtratio
Kb.
275 x
12 o
12 kép.
No trigeminus korili szijvetbi'~n é3 egyuttal g::mgli-
o~jaban p~rin~uriti8
VIIo
-
.,...
.-
-
.,.-
.~
•
13 o képo Heveny savaS leptomeningitiso A. higyagyburkok
fellazultak, gyulludasos-sejtaket is tartalma-
z6 sav6val atitatodtak.
Kbo 275 x
•
•
14oképo Heveny savas leptomeningitiso Az aSyallomanyban
1~v5 nagyobb v~rér k~r~li nyirokrés kitigult, sa-
v6val és heterophil granulocytakkal beszürt.
Kb. 275 x
Vlllo
15oképo Heveny gerL~yes leptomemingitis. A fellazult
lagyagYburkokat f51eg heterophil granulocytak
szlirik beo
Kb. 110 x
1
infiltra-
16 o
16 képo A n.trigemlnus
n.trigeminus k~rny6kén perivascularis
tio, vasculitis cis enyhe fokJ gliosia
1
Kb. 110 x
1
1
...-
...
IX.
17.kép. Terjedelmes tcilyog az agyva16ben
~~. ' ,
'"~''''' .
.F··
.
' .
"
0:' .1"::'"
.
-f.l'-
"or: .
. ~.~..
....
0'
•
,
",....
l,·'
!.'*'
'.'
.'
o
0
,
. '
o
0
,
.
· 3 '
.
..
.
.
. . .
'. ~... ..
..
tAo
~".
•
18okép. A 17osz.képen lâthat6 tâlyog széli része. A ta-
lyog tartalmât f61eg degenerâ16dott heterophil
granulocytâk képeziko A tâlyog falât keskeny an-
giofibroblast ill. granulâ16 szovet alkotja. A
tâlyog
kërnyékén~z agyâllomâny két vérere kërül
mononuclearis-sejtes infiltratio.
Kbo 110 X